A karóráról

A karórárólA karóra ma már nem csupán csak hagyományos időmérő eszközként szolgál, hanem emellett viseletünk meghatározó eleme, kiegészítője is. A szerkezet sokat elárul viselőjének egyéniségéről, stílusáról, vagy akár gondolkodásmódjáról. A karórák világában a legújabb trendek és az aktuális divat diktál, a mai repertoárban szinte bármilyen stílus megtalálható; az elegáns, a sportos, és a divatórákon át, egészen a legkomplikáltabb szerkezetű időmérőig, számtalan óra közül van lehetőségünk szelektálni.

A digitális felgyorsulás következtében néhány éve úgy tűnt, az okostelefonok teljesen átveszik az uralmat az óraeszközök felett, ám ez nem tartott sokáig és hamar megfordult; az karórák viselése „újra” egy meghatározó trenddé vált. Az órák jelentőségét csak egy kis ideig tudták felváltani a telefonok.

Maguknak az óráknak a megjelenését a zsebórák létrehozása után a karórák gyártása váltotta fel, ami egyrészt szükségszerű volt, másrészt pedig a természetes fejlődés részeként következett be. Az óra karon való hordása sokáig egy érthetetlen koncepciónak bizonyult, az emberek nem értették, hogy a zsebük helyett mi célból kellene a karukon viselniük az eszközt. Az 1500-as évek környékén az órákat először a nyakában hordta az akkori olasz nemesség, ám ekkor még egész más funkciót töltött be az eszköz, inkább csak azt hivatott jelezni, mekkora vagyona van a viselőjének. Ezek a kezdetleges szerkezetek még csak óramutatóval rendelkeztek, és nagyjából 2-3 óra késéssel mutatták az időt.

Az időmérés reformja II. Károly angol király nevéhez fűződik, akinek köszönhetően elterjedt a különféle mellénykék viselése. A ruhadarabokat egyre többen kezdték el viselni, idővel zseb is készült rájuk, melyben a zsebórát tartották; így váltak az órák hordozhatóvá. Az órák zsebben való hordása sokáig volt az időmérő kellék viselésének legelterjedtebb formája, végül több esemény bekövetkezése változtatta meg ezt a szokást.

Az első ilyen sorsfordító esemény a repüléshez kapcsolódik. Nevezetesen Alberto Santos-Dumont pilóta nevéhez, aki a 20. század első felének egy közismert híressége volt. A repülős elpanaszolta egy barátjának, Lois Cartiernek-nek, hogy a levegőben mekkora erőfeszítést jelent számára a zsebéből elővenni az óráját, és hogy csak nehézségek árán tudja lemérni, pontosan menni ideig maradt fenn a levegőben. Ennek következtében, Cartier segítségképp legyártotta a világ első pilórtaóráját – ami nem mellesleg egy karon horható óra volt – a Cartier Santos-Dumont-ot. Ezt a fajta órát azóta is folyamatosan gyártják, bár jellemzően már csak öltönyóraként viselik.

Az órák hordásának módját megváltoztató másik esemény az első világháború kitörése volt. A háború miatt egyre fontosabb szerepet kezdtek nyilvánítani az idő mérésének. A frontvonali körülmények között kiderült, hogy a lövészárokban körülményes elővenni a mellzsebben tartott órát, továbbá közben nehéz feladat a lövés messzeségének számlálása. A megoldást a problémára a lövészárokóra jelentette, amely gyakorlatilag egy zsebóra volt, amire ráforrasztottak két fület, azon pedig átfűztek egy szíjat és így rögzítették a karra. Ez azt eredményezte, hogy számos országban, köztük Magyarországon is piac alakult ki célzottan a frontra induló katonák felszerelésének biztosítására. A háborúból visszatérő katonák aztán továbbra is a karukon viselték órájukat, ezt a szokást örökítették át fokozatosan a következő nemzedékeknek.

Összességében elmondható, hogy az emberek először kényszer hatására kezdték el a karukon hordani az órát; a frontvonali körülmények, valamint a további férfias munkatevékenységek ezt kívánták meg. Ezt követően a munkálatok úgymond magukkal húzták a divatot, így idővel kialakult, hogy később már nem csak kizárólag azok hordták a kezükön, akiknek szüksége volt rá. További érdekesség, hogy egy magyar ember számára készítették el az első olyan karon hordható órát, melyet a mai ember is felismerne. Egészen pontosan 1876-ban Koscowicz bárónénak  készült el a szerkezet Budapestre, és nem is akármilyen gyártók; nevezetesen a világ legjobbnak tartott, leghíresebb óragyárának alapítói, Antoni Patek és Adrien Philippe készítették el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük